2008. szeptember 30., kedd

Ősz / festmény

40x 40 cm olaj-vászon
Juhász Gyula :Ősz

Opálos színei bágyadt ködében
Leszáll reám a kora alkonyat,
Kései tűzrózsák nyílnak a réten
S az égen a mély csöndesség fogad.
Nagy topolyafák gallya hullong gyéren
És sötétben hallgat a tó
S a kolomp úgy méláz a lomha légben,
Mint altató.
Hűs szele húz át az ősznek a réten,
Fázik a lelkem, érzi a deret,
Keresnék valamit a messzeségben,
Kihunyt fényt, elnémult üzenetet...
Oly hirtelen borult az est fölébem
S az ősz oly gyorsan rámtalált,
Úgy állok itt a hervadó vidéken,
Mint a topolyafák.

7 megjegyzés:

s@só írta...

ismét egy gyönyörű, és nagyon "Bogis"....

Huszár Boglárka írta...

Bogis? Tényleg? Az jó :)

s@só írta...

az ám :))))))

Kriszta írta...

Hmm, mikor fogok én így tudni vizet rajzolni...? (hű de szép magyaros lett :S )

Huszár Boglárka írta...

Sok szépet rajzolsz Te is ! Láttam .
:))

krisztina maros írta...

Istenem, ez milyen gyönyörű!!!

Huszár Boglárka írta...

Köszönöm :))

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...