2009. január 27., kedd

Szabó Lőrinc: Tücsökzene

Az egész tó


Fehérben napozott. Szélcsöndes ujj
száz cirógatta; bátortalanúl,
de tavaszian. Jólesett neki.
A sok arany kör, mely húnyt szemei
alatt imbolygott, mélyre, messzire
belefúródott (egy-két centire),
s úgy feszitette teste rügyeit,
hogy az már virághusnak s egy kicsit
liliomszagnak érezte magát.
Talán az is volt. Fogta illatát
körötte tíz félmeztelen fiú:
szemük mohó méh! Örökmámorú
kút okádott mellettük. De neki
sajdultak emberi idegei:
elpirúlt, fölkelt, víz alá bukott.
S én láttam (fentről), négy végtagja hogy
nyílt és csukódott - mit megőrjitett:
az egész tó vele szeretkezett.

5 megjegyzés:

s@só írta...

hát ezaz! erre várok... köszönöm, jó volt látni, olvasni a szépet.

Huszár Boglárka írta...

Ilyent,még ?? Többet???
:)))
Örülök hogy itt jártál !!

f. l. írta...

ez triptikon nagyon tetszik. remek színek... szívesen látnám a falamon :)

Huszár Boglárka írta...

Hát ez részemről megoldható :)))
A középső 40x50-es
a két szélső 20x20 -as metálozott 3D-s vásznon van, és megrendelhető.

oriza,a nyul írta...

:D ez is fantasztikó-bombasztikó

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...