2009. október 28., szerda

Őszi festmény


Pilinszky János: Őszi vázlat


 

A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.
Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:
távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom.

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...