2009. április 5., vasárnap

Illés Gyula- testvérek (részlet)



Három nap néztem volna csak szemed
árnyékos völgyét, szemöldöködet,
a pillák sűrű sását, mely között
az eleven kis vadvíz incseleg,
villantja fényét, fürge terveit,
sikos halacskák szökdeléseit -
Három nap néztem volna hallgatag
az egyiket, aztán a másikat.

S töltöttem volna három új napot
csak nézni némán a hű hajlatot:
ruhád alól kisejlő kebledet,
a csillagot, mely rajta szendereg,
s készül, fényküllőt ütve lágy mezén,
már tündökölni sorsom éjjelén -
Három nap néztem volna hallgatag
az egyiket, aztán a másikat.

S elég lett volna újonnan nekem
csak legeltetni, itatni szemem
szép szárba szökkent páros térdeden,
melyek hivalgón, mégis derűsen,
mint fényes kapu kettős szárnyai
tán bíztatták már egymást nyílani -
Három nap néztem volna hallgatag
az egyiket, aztán a másikat.

.

.


3 megjegyzés:

s@só írta...

...ezt írtam pár sorral elébb: "Képföstő és gondolatai..."
Varázslónő tetszel lenni Bogi - most inkább úgy gondolom... ennyi KÉK. Szépséges dolgot míveltél ide mesmeg.

Huszár Boglárka írta...

A varázslónő köszöni szépen, és igyekszik még kéket hozni :)))))))

Főfüge írta...

Vonzóan varázslatos, varázslatosan vonzó!

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...